Mennyit fogyaszt az infrafűtés? Számolás a hőveszteségből, lépésről lépésre

„Mennyit fogyaszt?” — ez az első kérdés, amit bárki feltesz, aki fűtőfóliát vagy infrapanelt mérlegel. A reklámok erre gyakran egyetlen számot mondanak, havi forintban vagy négyzetméterenkénti wattban. Mindkettő félrevezető, mert az elektromos fűtés fogyasztását nem a fűtőelem, hanem a ház határozza meg. Ebben a cikkben a saját lakásodra is alkalmazható módszert mutatjuk be.

Az alapelv: amennyi hő elszökik, annyit kell pótolni

A közvetlen elektromos fűtés — legyen az fűtőfólia, infrapanel, fűtőkábel vagy olajradiátor — a felvett villamos energiát gyakorlatilag teljes egészében hővé alakítja. Az uniós ökotervezési rendelet számítási módszere is így kezeli: elektromos helyiségfűtőnél a hasznos hőteljesítményre vonatkozó hatásfok 100%. Ez egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert nincs kéményveszteség és nincs hőcserélő, ami elpiszkolódik. Rossz, mert nincs „trükk” sem: egy kilowattóra áramból egy kilowattóra hő lesz, nem több.

Ebből következik a legfontosabb mondat: az elektromos fűtés éves fogyasztása megegyezik azzal a hőmennyiséggel, amennyit a lakás egy fűtési idény alatt a környezetének lead — mínusz az, amit a napsütés, a háztartási gépek és a lakók teste fedez. Ez a hőveszteség az épület szigetelésétől, ablakaitól, légtömörségétől, szellőztetésétől és az időjárástól függ, a fűtőelem típusától nem.

Van egy finomság: a sugárzó fűtéseknél a meleg felületek miatt valamivel hűvösebb levegő mellett is kellemes lehet a hőérzet, ami némi megtakarítást hozhat. Ennek mértéke azonban helyzetfüggő, és nem írja felül az alapelvet.

1. lépés: a hőveszteségi tényező

Az épületgépészek a hőveszteséget gyakran egyetlen számmal jellemzik: hány watt hő távozik a lakásból, ha a belső és a külső hőmérséklet között egy fok a különbség. Ez a fajlagos hőveszteségi tényező, mértékegysége W/K. Ha egy lakásé 150 W/K, akkor 20 °C-os belső és 0 °C-os külső hőmérsékletnél 150 × 20 = 3000 W, azaz 3 kW fűtőteljesítmény kell a hőmérséklet tartásához.

Honnan tudhatod a sajátodét?

• Hőveszteség-számításból: egy épületgépész tervező vagy energetikus a falak, födémek, nyílászárók és a szellőzés adataiból kiszámolja. A tervezési hőteljesítményt elosztva a tervezési belső és külső hőmérséklet különbségével megkapod a W/K-ban kifejezett tényezőt.
• A korábbi fűtési számlákból: ha eddig gázzal fűtöttél, a gázszámlán a felhasznált energia megajoule-ban (MJ) is szerepel. Mivel 1 kWh = 3,6 MJ, a MJ-t 3,6-tal osztva kWh-t kapsz; ezt még a régi kazán hatásfokával is szorozni kell (egy 90%-os kazánnál 0,9-del), és le kell vonni a melegvíz-készítés és a főzés részét. Az eredmény jó becslés arra, mennyi hőt igényelt a lakás egy évben — közvetlenül, W/K nélkül.

2. lépés: mennyire volt hideg a tél?

A hidegséget a fűtési foknap méri. Az Eurostat módszere szerint minden olyan napon, amikor a napi középhőmérséklet legfeljebb 15 °C, a nap foknapértéke 18 °C mínusz a középhőmérséklet; a melegebb napok nullát adnak. Ezek éves összege a fűtési foknapszám.

Magyarországra az Eurostat adatai szerint ez az utóbbi években így alakult:

Látható, hogy egy enyhe és egy kemény tél között több mint 20% a különbség — ennyivel ingadozhat az éves fűtési fogyasztás is, ugyanabban a lakásban.

3. lépés: a képlet

A két számból az éves hőigény egyszerűen becsülhető:

éves hőigény (kWh) ≈ hőveszteségi tényező (W/K) × fűtési foknap × 24 ÷ 1000

A 24-es szorzó a napokat órákra váltja, az 1000-es osztó a wattórát kilowattórára. Néhány példa kerekített foknapszámokkal (2300 egy enyhe, 2800 egy hidegebb évet jelöl):

Ez durva becslés: nem számol a belső hőnyereségekkel és a napsugárzással (ezek csökkentik az igényt), sem azzal, ha a lakás egyes részeit hűvösebben tartod. A nagyságrend viszont jól mutatja, mire kell készülni. Közvetlen elektromos fűtésnél az áramfogyasztás megegyezik ezzel a hőigénnyel.

4. lépés: hogyan néz ki ez a számlán?

Magyarországon a lakossági felhasználók az áramot évente és mérési pontonként 2523 kWh-ig kedvezményes áron kapják; az e fölötti részt a lakossági piaci áron számolják el. A fenti táblázatból látszik, hogy egy átlagos lakás fűtése önmagában is jóval meghaladhatja ezt a keretet, a háztartás egyéb fogyasztásáról nem is beszélve. A fűtési áram nagy része tehát várhatóan piaci áron fogy. Konkrét forintösszeget szándékosan nem írunk: a tarifák változnak, és a számításhoz mindig az aktuális díjszabást érdemes használni.

Két tarifális tényt viszont érdemes tudni. A hőszivattyúkra igénybe vehető „H” tarifa az MVM tájékoztatása szerint legalább 3,4-es szezonális teljesítménytényezőjű (SCOP) hőszivattyúhoz köthető, közvetlen elektromos fűtőpanelhez vagy fűtőfóliához nem. A korábbi kedvezményes „GEO” árszabást pedig 2021. szeptember 1-je óta új felhasználó nem igényelheti.

Összevetés: ugyanannyi hő, más áramigény

Egy hőszivattyú ugyanazt a hőmennyiséget kevesebb árammal állítja elő, mert a hő egy részét a környezetből veszi el. Ha egy lakás évi 8300 kWh hőt igényel, egy 3,4-es SCOP-értékű hőszivattyú ehhez nagyjából 8300 ÷ 3,4 ≈ 2400 kWh áramot használ, a közvetlen elektromos fűtés 8300 kWh-t. Cserébe a hőszivattyú beruházása nagyobb, és vizes hőleadót vagy légcsatornát kíván. A rendszerek részletes összevetése a fűtési rendszerekről szóló cikkünkben olvasható.

Mit befolyásolhatsz valóban?

• A hőveszteséget: hőszigetelés, nyílászárócsere, légtömörség. Minden W/K, amit itt megfogsz, minden télen visszajön.
• A belső hőmérsékletet: a fogyasztás a belső és külső hőmérséklet különbségével arányos, ezért kevésbé használt helyiségek hűvösebben tartása érezhető különbséget jelent.
• A szabályozást: helyiségenkénti termosztát, időprogram, ablaknyitás-érzékelés — erről a termosztátokról szóló cikkünk szól.

Amit nem befolyásolhatsz: a fűtőelem „hatékonyságát”. Egy fűtőfólia nem fogyaszt kevesebbet attól, hogy infra, és egy infrapanel sem attól, hogy drágább. A különbséget a padló, a mennyezet vagy a fal mint fűtőfelület között a komfortban és a használhatóságban kell keresni — a mérőóra mindegyiknél ugyanazt az elv szerint forog.

A napelemes „nulla rezsi” ígéretről

Gyakori érv, hogy napelemmel kombinálva az elektromos fűtés ingyenes. A napelemek viszont éppen télen termelnek a legkevesebbet, amikor a fűtés a legtöbbet kér. Hogy a nyári többlet és a téli fogyasztás hogyan számolható el egymással, az az aktuális elszámolási szabályoktól és a szerződéstől függ — ezt mindig a saját áramszolgáltatóddal kell tisztázni, nem egy fűtési reklámmal.