Gáz, hőszivattyú vagy közvetlen elektromos fűtés? A fűtési rendszerek józan összevetése

A fűtéskorszerűsítés előtt állók többsége nem egyetlen technológia mellett dönt, hanem kettő-három között vacillál. A kérdés ritkán az, hogy „melyik a legjobb fűtés”, sokkal inkább az, hogy melyik illik ehhez a házhoz, ehhez a költségvetéshez és ehhez a használati módhoz. Az alábbiakban a négy leggyakrabban mérlegelt megoldást vetjük össze: a gázkazánt, a hőszivattyút, a beépített fűtőfóliát és az infrapanelt. A szilárd tüzelést és a távfűtést csak röviden érintjük.

Három kérdés, ami minden döntés előtt áll

1. Mennyi hőt igényel az épület egy évben? Ez határozza meg a futó költség nagyságrendjét bármilyen fűtésnél. A becslés módját a fogyasztásról szóló cikkünkben írtuk le.
2. Mibe kerül egy egység hő? Ez az energiahordozó árán és a hőtermelő hatásfokán múlik.
3. Mennyibe kerül a rendszer kiépítése és fenntartása? Ide tartozik a hőtermelő, a hőleadók, a kémény vagy kültéri egység, a villamos hálózat esetleges bővítése és a karbantartás.

A reklámok jellemzően csak az egyik kérdésre válaszolnak: a gázkazánnál a beruházásra, a hőszivattyúnál a hatásfokra, az elektromos fűtésnél a kiépítés egyszerűségére. A döntéshez mindhárom kell.

Gázkazán

A kondenzációs gázkazán a földgázban lévő energia nagy részét hővé alakítja, és a meglévő radiátoros vagy padlófűtéses rendszerre ráköthető. Erőssége, hogy ismert technológia, viszonylag kis helyet igényel, és a meglévő hőleadókat is kiszolgálja. Gyenge pontja, hogy égéstermék keletkezik, ezért kéményre vagy égéstermék-elvezetésre, rendszeres felülvizsgálatra van szükség, és helyben szén-dioxid-kibocsátással jár. Az épületenergetikai követelményeket tartalmazó 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet — amely a korábbi 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet váltotta fel — az új épületeknél a korábbi kötelező megújulóenergia-arány helyett a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határát írja elő, ami a fűtési rendszer megválasztására is kihat. Aki új házat épít, annak a tervezővel érdemes egyeztetnie, hogy a gázfűtés milyen feltételekkel fér bele a követelményekbe.

Hőszivattyú

A hőszivattyú nem termeli, hanem szállítja a hőt: a környezetből — levegőből, talajból vagy vízből — vonja el, és magasabb hőmérsékleten adja le a lakásban. Ezért egy kilowattóra áramból több kilowattóra hőt állít elő. Az éves átlagos arányt a szezonális teljesítménytényező (SCOP) fejezi ki; a hőszivattyúkra igénybe vehető H tarifa az MVM tájékoztatása szerint legalább 3,4-es SCOP-hoz kötött. Egy ilyen gép tehát évi átlagban legalább 3,4 kWh hőt ad minden kWh áramért.

Hátránya a beruházási költség, a kültéri egység helye és zaja, és az, hogy a legjobb hatásfokot alacsony hőmérsékletű hőleadókkal (padlófűtés, nagy felületű radiátor) éri el. Régi, rosszul szigetelt, magas előremenő hőmérsékletet igénylő házban a hatásfok romlik. A hőszivattyú is elektromos fűtés, csak éppen nem közvetlen.

Beépített fűtőfólia

A fűtőfólia közvetlen elektromos fűtés: egy kilowattóra áramból egy kilowattóra hő lesz. Erőssége az egyszerű kiépítés — nincs hőtermelő, kémény, cső vagy kültéri egység —, a kis rétegvastagság, a helyiségenként külön szabályozhatóság és a mozgó alkatrészek hiánya. Gyenge pontja, hogy ugyanannyi hőhöz többszörös áramot használ, mint egy hőszivattyú, és mivel az áram jellemzően drágább egységárú energiahordozó a földgáznál, a futó költség a hőveszteségre nagyon érzékeny. A részleteket a padló-, mennyezet- és falfűtési cikkeink tárgyalják.

Infrapanel

Az infrapanel szintén közvetlen elektromos fűtés, csak nem beépített, hanem felszerelt eszköz. Előnye a fóliáéhoz hasonló, plusz az, hogy bontás nélkül telepíthető és áthelyezhető. A két megoldás különbségeit külön cikkben vetettük össze.

Összevetés egy táblázatban

A táblázat nem rangsor. Egy jól szigetelt, kis hőigényű lakásban a közvetlen elektromos fűtés alacsony beruházása kiegyenlítheti a magasabb energiaköltséget; egy nagy, régi házban ugyanez a megoldás évről évre drága lehet.

Primer energia: miért számít a kilowattóra eredete?

Az épületenergetikai és az uniós termékszabályozás nem csak azt nézi, hány kilowattóra hő keletkezik a lakásban, hanem azt is, mennyi energiát kellett ehhez valahol máshol felhasználni. Az áramot erőművekben állítják elő, veszteséggel. Az (EU) 2024/1103 rendelet ezért a helyiségfűtők hatásfokának számításakor a villamos energiát 1,9-es primerenergia-átváltási együtthatóval veszi figyelembe — vagyis egy kilowattóra áram mögött átlagosan 1,9 kilowattóra primer energiát feltételez. Ennek a közvetlen elektromos fűtés számára az a következménye, hogy a szezonális hatásfoka papíron jóval 100% alatt marad, és a megfelelés a szabályozás minőségén múlik; erről a termosztátokról szóló cikkünk szól részletesen.

Kombinációk: nem kell egyetlen rendszer mellett dönteni

A gyakorlatban sok lakásban a legjobb megoldás vegyes. Néhány gyakori, észszerű párosítás:

• Hőszivattyú vagy gázkazán az alapfűtésre, fűtőfólia a fürdőszobába. A fürdőszobában rövid ideig, de magasabb hőmérséklet kell; egy kis felületű elektromos padlófűtés ezt a fő rendszer emelése nélkül megoldja.
• Központi fűtés a lakótérre, infrapanel a ritkán használt helyiségbe. Egy vendégszoba vagy dolgozószoba csak akkor kapjon hőt, amikor valaki benne van.
• Elektromos fűtés egy jól szigetelt bővítményben. Ha a meglévő rendszer bővítése aránytalanul drága lenne, egy kis hőigényű új helyiségben a közvetlen elektromos fűtés észszerű lehet.

A kombinációknál a szabályozás összehangolására kell figyelni, hogy a két rendszer ne egymás ellen dolgozzon.

Szilárd tüzelés és távfűtés röviden

A fa- és pellettüzelés megújuló forrású lehet, de a tüzelőanyag tárolása, a kézi munka és a kéményhasználat mellett a helyi légszennyezés is szempont; a rossz minőségű, nedves tűzifa különösen sok szálló port bocsát ki. A távfűtés a felhasználó számára kényelmes, de ott, ahol van, ritkán választható szabadon.

A legolcsóbb kilowattóra

Bármelyik rendszer mellett döntesz, a legolcsóbb kilowattóra az, amelyet nem kell megtermelni. A hőszigetelés, a nyílászárók, a légtömörség és a helyiségenkénti szabályozás minden fűtési rendszer futó költségét csökkenti, a közvetlen elektromos fűtésekét pedig különösen. Ezért a kézikönyvünk azzal kezdi, amivel minden fűtéstervezést kezdeni kellene: a hőveszteséggel.